Az UV-sugárzás és a fényvédelem

UV-sugárzás

Az UV-sugárzás a nap legnagyobb energiájú sugártartománya (200-400 nm-es), melynek kedvező hatásai (pl. elősegíti az emberi szervezetben a D-vitamin szintézisét) mellett káros következményei is lehetnek. Ezek jelentkezhetnek rövid idővel a napozás után (pl. napégés) valamint összeadódva évek, évtizedek múlva. Az UV-sugárzás sietteti a bőr öregedési folyamatát, csökken a bőr rugalmassága, vízhiányossá válik, és a feszességet adó kollagén mennyisége is egyre kevesebb lesz. Gyengül a bőr immunrendszere, lassul a bőr megújulása. A sejtek degenerálódnak, fokozódik a szabadgyök képződés és ha sérül a DNS- lánc, bőrrák alakulhat ki.

A Nap sok, különböző hullámhosszúságú fénysugarat bocsát ki, amiket a következő módon különböztetünk meg: kozmikus sugarak, gamma sugarak, ultraviola sugarak (UV), amik UVA, UVB és UVC sugarakból állnak, a látható sugarak, az infravörös sugarak (IR) és a rádióhullámok. A napsugárzás legveszélyesebb részét megszűri az atmoszféra. A sugárzás, ami eléri a Földet (UVA, UVB, látható sugarak és az infravörös sugarak) hatással van a testünkre. Az infravörös sugarak hőt termelnek, ezeknek a sugaraknak köszönhetjük, hogy a bőrünkön érezzük a meleget. Az UVA és UVB sugarak láthatatlanok és hidegek, de fontos biológiai hatással rendelkeznek. Mindkettőnek szerepe van a bőrrák kialakulásában. Ezen kívül még különböző hatásokkal bírnak:

UVA-sugarak:
A földfelszínre beeső sugárzás legnagyobb része. Károsítja a kollagénrostokat, hozzájárulva így a bőr öregedéséhez és roncsolja a bőrben levő A-vitamint. Közvetve képes károsítani a DNS-t reaktív gyökök létrehozásával, így a bőrrák kialakulásában is szerepet játszhat. A bőr barnulását a melanin oxidálásával idézi elő, de csak ideiglenesen.
UVB-sugarak:
A bőr leégéséért felelősek, hatásukra a bőrben D-vitamin termelődik, ezzel elősegítve a csontképződést. Közvetlenül károsíthatja a DNS-t bőrrákot okozva. A szemet is károsíthatja, ez ellen védekezik szervezetünk melanin-pigment termelésével, amely a bőr barnulását okozza. A melanin elnyeli es átalakítja hővé a sugárzást.^6.

Milyen hatásai vannak a sugárzásnak a különböző bőrtípusokra?

Minden bőrtípus máshogyan reagál a napsugárzásra, mivel fototípusuknak megfelelően mindegyik saját fotoszenzibilitással rendelkezik. A fototípus a bőr válasza az UV-sugárzás hatására. Hat különböző fototípus létezik:

Fototípus I.
tejfehér, mindig leégő, sosem barnuló, erősen szeplős bőr, vörös haj

Fototípus II.
Világos, mindig leégő, enyhén barnuló, erősen szeplős bőr
Fototípus III.
Világos, normál bőr, gyakran leég, sokszor barnul (közepesre barnulás), kevés szeplő
Fototípus IV.
Normál, ritkán leégő bőr (sötétre barnulás), nincs szeplő
Fototípus V.
Barna, leégésre nem hajlamos bőr, mindig barnul (erősen sötétre barnulás), nincs szeplő
Fototípus VI.
Fekete bőr, ami sosem ég le, nincs szeplő

Minél világosabb a bőr annál erősebb fényvédőfaktorú krém ajánlott.

Hogyan zajlik a barnulás folyamata?

A bőr természetes védekező válasza az UVB sugárzásra. A erős napsugárzás aktiválja a melanocitákat, amik a melanint termelik, ez védi meg a bőrt a nap káros hatásaitól. A lebarnulást a keletkezett melanin bőrfelületre jutása okozza. Megvastagodik a szaruréteg, hogy a pigmentáció mellett ezzel is védje a szervezetet. Az UVA sugárzás azonnali pigmentációt okoz, ami csak néhány óráig tart, és ez nem barnulás, csupán a bőr oxidációja, ami csak a napon látszik. Az UVB sugarak felelősek az „igazi” barnulásért, ami 2-3 nappal a napozás után kezd látszani, és általában 3 hétig tart.^5.

Hogyan óvjuk bőrünket a káros sugaraktól?

A védekezés történhet megfelelő ruházat, kalap, UV-szűrős szemüveg viselésével, vagy különböző fényvédőkrémekkel. A fényvédő termékeknek igen magas elvárásoknak kell megfelelniük:

Nagyfokú fényvédelmet kell biztosítaniuk
Víz- és izzadtságlepergetőnek kell lenniük
Nagy tapadóképességűnek kell lenniük
Fény-, levegő- és hőstabilitás kell, hogy jellemezze őket
Nem okozhatnak kellemetlen érzést a bőrön

Különböző textúrájú fényvédők közül választhatunk. A naptej, a napolaj és a napozás előtti krémek között az alapvető különbség az állaguk. Az állagok között vannak tulajdonságbeli különbségek is.

A napolajaknál sokszor alkalmaznak paraffin származékot, mely csökkenti a bőrlégzést, emiatt egyáltalán nem javasolt a napolajak használata az arcbőrre. Másik probléma, hogy nem jut víz a bőrhöz, mivel hidratáló komponenseket nem tartalmaz. Az olaj gyengébb fényvédő hatású, mint a naptej és napkrém. Egy napolajnál a legnagyobb előny hogy könnyű felvinni, csillog és még barnulást segítő anyagokat is adnak hozzá, de a photoaging szempontjából teljesen hatástalan, sőt fokozhatja a gyorsabb bőröregedést.
A naptejeknél, hogy ne ülepedjen ki a fizikai fényvédő ebben a könnyed állagban, a fényvédő stabilitása miatt szemcse lebegést segítő anyagokat tesznek bele.
A hab előnye, hogy hűsítő hatása van, hiszen gyorsabban párolog.
A napkrémekben, mint állagban van a legtöbb lehetőség, mivel itt bátrabban alkalmazhatunk fizikai fényvédőket.

A napvédők legfontosabb adatai

Fényvédő faktorszám

UVA-védelem

Fényvédő faktorszám

A fényvédőkön található SPF érték (Sun Protective Factor) arról ad információt, hogy a termék milyen mértékben nyújt védelmet az UVB-sugarakkal szemben. A fényvédő termékek faktorszáma legalább 6-os. Ha valaki például 15 perc alatt ég le a napon, egy SPF 15 fényvédőkrém használatával 15-ször annyi idő alatt, azaz kb. 225 perc alatt ég csak meg a bőre. Ez azonban függ a bőrtípustól, a napsugárzás intenzitásától és a felkent fényvédőkrém mennyiségétől is.

Az SPF skála nem lineáris:

– SPF 15-ös fényvédő az UVB-sugarak 93%-át

– SPF 30-as fényvédő a 97%-át

– SPF 50-es fényvédő a 98%-át blokkolja.

A fényvédőkrémek választásánál fontos, hogy ne csak az UVB-, hanem az UVA-sugarakkal szemben is védelmet nyújtsanak. Az új előírások alapján a korszerű fényvédő krémeknek, az UVA-sugarakkal szembeni védelmének legalább az UVB-sugarakkal szembeni védelem 1/3 részével rendelkezniük kell. Azoknál termékeknél, amelyeknél ez nem érvényesül, ezt a tulajdonságukat a flakonjukon karikába írt UVA jelzéssel fel kell tüntetni.

UVA- védelem

Ha PA és utána néhány plusz jelzés (PA++, PA+++) található egy fényvédőn, akkor az egy besorolást jelent. Ez a jelzés Japánból indult, leginkább ott használják.. Ez csak az UVA védelmet veszi figyelembe. A PA++ közepes UVA védelmet jelent, a PA+++ pedig magasat.

Hogyan hatnak a fényvédők?

A fényvédők mechanizmusukat tekintve két csoportba sorolhatók: kémiai és fizikai fényvédők.

Kémiai fényvédők:

A kémiai fényvédő hatóanyagok elnyelik az UV-fényt, majd az így keletkezett energiát hő, fluoreszcencia formájában adják le, így csökkentik a bőrt érő UV-sugárzás hatását, de eközben káros melléktermékek pl. szabadgyökök keletkezhetnek. A gyakorlati tapasztalat alapján a kémiai alapú fényvédőket egyszerűbb előállítani és olcsóbbak, így a fogyasztók számára széles körben elérhetőek. Azonban sok kémiai fényvédő anyag önmagában kevés UV-sugárzás elleni védelemet nyújt, ezért ezeket kombinálni kell más kémiai fényvédő vegyületekkel. A leggyakoribb összetevők: avobenzon, retinyl palmitate, octinoxát, oxybenzon, octocrylene, parabének, homosalate, 4-methylbenzilidene camphor.

Néhány összetevő aggodalomra adhat okot, ezért érdemes ezeket elkerülnünk.

Dibenzoil- metán származék.

Zsírban oldódó összetevő, mely képes az UV-sugárzás elnyelésére, ezért számos fényvédő eszközben megtalálható. Az avobenzon nagyon érzékeny a fényre, stabilitása nem túl nagy, a hatás növelése érdekében fotostabilizátorokat (pl: octocrylenet) adnak hozzá. Védelmet nyújt a nap káros sugarai ellen, ez a legmegbízhatóbb összetevő. A bőr napsugárzás elleni védelme mellett csökkentheti a hosszú távú károsodást, mint a bőr korai öregedését és a bőrrákot.^4.

Oxybenzon és octinoxát

Kémiai fényvédők, mely az UVB- és rövid UVA-sugarak (290-360 nm hullámhosszú) ellen védenek. A oxybenzon viszonylag gyenge fényvédő, önmagában nem véd eléggé, így leginkább csak a többi összetevőt védő segédanyagként használt. Az összetevővel kapcsolatban felmerült a gyanú, hogy elősegíti a bőrben a káros szabad gyökök képződését.

Az oxibenzon és az octinoxát vizsgálatok alapján endokrin-diszruptorok, ugyanis megzavarják a belső elválasztású mirigyek működését, megbolygatják a hormonháztartásunkat. Az oxibenzon és az octinoxát a pajzsmirigyhormonok és a nemi hormonok háztartásába is belekavarhat, tudományos vizsgálatok szerint antiandrogén hatásuk miatt a serdülő fiúk tesztoszteronszintjét szignifikánsan csökkentik, az octinoxát pedig megváltoztatja az ösztrogéntermelés ciklusát ha a bőrön át felszívódva bejut a szervezetbe. Az oxybenzon és octinoxát vegyületek midegyike felszívódást elősegítő anyagok, ami azt jelenti, hogy könnyen felszívódnak a bőrbe, tehát minél tovább vannak a bőrön, annál nagyobb veszélyt jelentenek a bőrre és a szervezetre. Egy tudományos kutatás eredménye is azt bizonyítja, hogy a szervezetbe könnyen felszívódnak, elképesztő, de az oxybenzon a 6-8 éves kislányok 96%-nak a vizeletéből kimutatható.^3.

Retinyl palmitate (A-Vitamin, retinol)

Az FDA tudományos kutatása szerint gyorsítja a rosszindulatú daganatok kialakulását, károsítja a sejtek DNS-ét, szabagyököket képez és mindezt a napfény hatására teszi. A kozmetikai ipar antioxidáns, öregedés csökkentő anyagként teszi a napozókba, ami egy éjszakai krémnél helytálló hatóanyag lehet, de a napfény hatására pont az ellenkező eredményt nyújtja.

Octocrylene

Amikor ez a kémiai anyag elnyeli az UV-sugárzást, oxigén gyököket gyárt, amelyek károsíthatják a sejteket és különböző mutációkat okozhatnak. Könnyen felszívódik a bőrön és mérhető mennyiségben halmozódhat fel a szervezetben. Plusz a környezetre is mérgező lehet. Egy 2010-es kutatás szerint egyre gyakoribb, hogy az octocrylene fény hatására kontakt dermatitiszt (bőrgyulladást) vált ki különösen gyerekekben és kétoprofénre allergiás felnőttekben.

Homosalate

Napvédő készítményekben az UV-sugárzás elnyelésében játszik szerepet, rendszeres használata főleg hormonális elváltozásokat okozhat.

Parabének

Akut és krónikus mellékhatásokat is okozhatnak. A butil-, etil-, metil-, propyl-parabének a hormonegyensúlyt befolyásolják, rákkeltő hatásúak. Egyes parabének UV-sugárzás hatására károsíthatják a DNS-t, ismétlődő használatuk kontakt bőrgyulladást okozhat. Kutatások az emlődaganattal is összefüggésbe hozzák a parabének használatát.

4-methylbenzylidene camphor

Bőrirritációt és fototoxikus allergiát válthat ki, ösztrogén jellegű hatása lehet és pajzsmirigy alulműködést okozhat. Jelenleg nem engedélyezett az összetevő használata kozmetikai összetevőként Japánban és az USA-ban.

Ezen kívül kiemelten fontos, hogy fürdésnél belemosódnak a fényvédők a vízbe és ezzel visszafordíthatatlan károkat okoznak a tavak, tengerek, óceánok élővilágában. Emiatt számos országban be is tiltották a kémiai fényvédőt tartalmazó naptejeket és szerencsére ezt a nemzetközi szervezetek is egyre komolyabban veszik, így ezen országok száma évről évre nő.

Volt egy olyan feltételezés, hogy a bőrünkbe bedörzsölt anyagok a felületről beszivároghatnak a véráramba, és most bebizonyosodott, hogy volt ennek némi alapja. Az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) egy kisebb klinikai tesztet végzett el a négy legelterjedtebb fényszűrő molekulával és a JAMA nevű tudományos lapban nemrég publikálták a kutatómunka eredményét. Véletlenszerűen 24 egészséges embert választottak ki a négy fényvédő egyikéhez. Kettő közülük spray volt, a harmadik testápoló, a negyedik krém. A résztvevőket arra utasították, hogy a fényvédőt testük 75%-ára alkalmazzák naponta négy alkalommal négy napig, így egy hét leforgása alatt 30 vérmintát vettek.

Az FDA útmutatása szerint minden olyan hatóanyag, amely szisztémás felszívódást eredményez és meghaladja a 0,5 ng / mlt a vérben toxikológiai vizsgálatnak kell alávetni, hogy meggyőződjünk arról, „rákot, születési rendellenességeket vagy egyéb káros hatásokat” okoz-e. A vizsgálat négy fő napvédő komponenst vizsgált: avobenzont, oxibenzont, oktokrilént és mexorilt. A vizsgálatok első napján az alkalmazások után mind a négy esetben a szisztémás koncentrációk átlépték a nanogramm küszöbértéket. A szintek a krém kivételével minden terméknél magasabbak voltak az egész héten. Az 1. naptól a 4. napig folyamatosan növekedtek, ami azt jelenti, hogy a szervezetben a kémiai anyag folyamatosan felhalmozódott. Ez nem bizonyíték arra, hogy a napvédők károsak. Lehetséges, hogy az elnyelt mennyiségek teljesen biztonságosak.

Fizikai fényvédők

A FDA végleges ajánlást készített. Jelenleg a javasolt szabály arra utal, hogy a para-amino-benzoesavval (allergiával függ össze) és a trolamin-szaliciláttal (vérzéssel van összefüggésben) szembeni védelem nem adható meg „általánosan biztonságosnak és hatékonynak.” A szabály azt is javasolja, hogy a cink-oxidra és / vagy a titán-dioxidra támaszkodó fényvédőket „általában biztonságosnak és hatékonynak kell tekinteni”. Fizikai fényvédőknek nevezzük az ilyen hatóanyaggal rendelkező termékeket. A fizikai fényvédők a természetben megtalálható finomra porítottásványok, melyek a napsugarakat a bőr felszínéről visszatükrözve megakadályozzák az UVA és UVB sugarak elnyelődését a bőrben, így megelőzik a napégést és a hosszú távú káros hatások kialakulását. Ezek a használt ásványok általában a cink-oxid és titán-dioxid, illetve ezek kombinációja. Minél apróbbak ezek a szemcsék, annál egyenletesebben tudják befedni a bőrfelszínt. A mikrométeres szemcséjű változatok a bőrben bizonyítottan nem szívódnak fel, nem allergizálnak és nem irritálnak, a bőr felületén azonban enyhén opálos-fehér bevonatot képeznek, ami esetenként esztétikailag zavarhatja a napozókat.^1.

A cink-oxid egy szervetlen vegyület és egy nélkülözhetetlen ásványi anyag a szervezet számára. Fontos szerepet játszik a sejtek előállításában, fontos az egészséges bőrnek és hajnak, erősíti az immunrendszert. Széles spektrumú UV-sugárzás elleni védelmet biztosít, ami visszahatva csökkenti az UVA sugárzás által indukált szabadgyök termelést a bőr mélyebb rétegeiben. A cink-oxid nem szívódik fel a bőrbe, a bőr felületén marad, így blokkolva az UVA és UVB sugarakat.

A titán-dioxid egy erősen UV-sugárzás visszaverő ásványi anyag. Nem irritáló, nem allergizáló és nem képez komedót. Gyakran használják a fényvédőkben, mert egyaránt kínál UVA és UVB védelmet. A titán a természetben fellelhető ásványi anyagokban, mint például rutil, anatáz és brookit.

Kémiai vagy fizikai fényvédőt válasszunk?

Mindkét típusú fényvédőnek van előnye és hátránya.

A fizikai napvédő:

Kevésbé irritáló és jobban illeszkedik az érzékeny bőrre.
Több hidratáló anyagot tartalmaz, amely nehéz lehet a bőrön.
Nehéz a bőrön való teljes keveredés.
Az újabb márkák azonban matt és színezett változatokat kínálnak, amelyek kevésbé hagynak fehér bevonatot bőrünkön és sima, egyenletes megjelenést biztosítanak a bőrnek.

A kémiai fényvédő jobb lehetőség, ha:

Úszunk és vízálló készítményre van szükségünk.
A nap folyamán sportolunk, vagy sokat izzadunk.
Szeretne egy fényvédőt, amely gyorsan felszívódik a bőrbe.

Mikre figyeljünk amikor naptejet választunk?

Függetlenül attól, hogy fizikai vagy kémiai terméket választunk a címén több dolgot kell keresnünk:

Széles spektrumú legyen (védjen megfelelőren az UV-sugárzás kellemetlen hatásaitól)
Illatanyag mentes legyen
Ne tömítse el a pórusokat
Olajmentes legyen
Parabénmentes legyen
Az SPF legalább 30 vagy annál nagyobb legyen^2.

Hogyan használjuk a fényvédőket?

A fényvédők csak megfelelő mennyiségben alkalmazva tudják kifejteni hatásukat. Az ajánlott mennyiség körülbelül 2 mg/cm²

Fontos, hogy a fényvédő krémeket kb. 20 perccel napon való tartózkodás előtt fel kell vinni a bőrre mivel az összetevőknek időre van szükségük, amíg biztosítják a megfelelő védelmet, illetve két óránként, úszást vagy izzadással járó fizikai tevékenyéget követően meg kell ismételni az alkalmazást. A fényvédőt a bőrápolás utolsó lépéseként kell alkalmazni, ugyanis bármi, amit felviszünk rá, csökkenti a hatékonyságát. Ha mégis sminket szeretnénk viselni (nem napozáshoz) a fényvédő felett, a felvitel után várjunk 3-5 percet, de ebben az esetben is válasszunk natúrkozmetikumokat, vízálló szempillaspirált.
Az arcbőrre és a testre mindig külön fényvédő termék javasolt. Eltérő a hám vastagsága, a hidratáció képessége, felszívó képessége. Az arcbőrre mindig hidratáló és gyulladáscsökkentő hatóanyagokat tartalmazó készítményt használjunk, ezáltal csökkentjük a napozás során fellépő oxidációs folyamatokat és dehidratációt.

A fényvédők használata ellenére a magas UV-sugárzás miatt kerüljük a napon való tartózkodást 10 és 15 óra között.

Források:

Bejelentkezés

Az alábbi elérhetőségek egyikén tudja velünk felvenni a kapcsolatot.