Egészségesek-e a cukormentes üdítőitalok?

Édesítőszerek

Az édes íz a legkedveltebb ízérzet az ember számára, szeretete általános emberi ösztön. Ma már bizonyított tény, hogy az édes íz kedvelése és a keserű ízek visszautasítása már az újszülötteknél is jelen lévő ösztönös emberi tulajdonság. Tudósok szerint ez az ösztön az anyatejben lévő laktóz miatt, illetve az ősember számára kiemelten fontos energiadús élelmekkel hozható összefüggésbe, hiszen az energiatartalom és az édes íz a természetben összefüggő fogalmak.

Az édes ízre a gyermekek fogékonyabbak és az öregedés előre haladtával fokozatosan csökken. Magyarországon 1998-ban volt a legnagyobb a cukorfogyasztás, a KSH adatai szerint 41 kg/ fő/év.

A cukor az egyik legfontosabb élelmiszeripari nyersanyag, számos előnye mellett a túlzott cukorfogyasztás fogszuvasodáshoz, elhízáshoz, valamint az elhízásból adódó betegségek kialakulásához vezethet: szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, emésztőrendszeri zavarok és mozgásszervi betegségek. Ezen betegségek elkerülésének reményében egyre többen választanak cukormentes üdítőitalokat. A cukormentes termékek különböző édesítőszer hozzáadásával készülnek. 

Az édesítőszerek olyan adalékanyagok, melyek édes ízt kölcsönöznek. Édesítőképességük különböző lehet. Az édesítőképesség azt mutatja meg, hogy az édes ízű vegyület 1 kg-ja vízben oldva milyen édesítő hatású 1 kg ugyanannyi vízben oldott szacharózhoz képest. Szacharóz édesítő képessége az összehasonlításnál mindig „1”.

Az édesítőszerek a ’80-as évektől terjedtek el, melynek elsődleges oka a kalóriaszegény tulajdonság, másodlagos pedig, hogy a cukor árának töredékéért lehet előállítani. A legtöbb ilyen édesítőszert véletlenül fedezték fel, amikor kémikusok vegyi anyagokkal történő kísérletezés során édes ízt fedeztek fel ujjaikon. Az édesítőszerek két nagy csoportba sorolhatók: természetes édesítőszerek, valamint mesterséges édesítőszerek.

Természetes édesítőszerek

Az utóbbi időben számos növényben sikerült intenzív édesítőképességű vegyületeteket előállítani. Az üdítőitalokban leggyakrabban előforduló természetes édesítőszer a stevia.

Stevia E 960

A stevia természetes eredetű energiát nem adó édesítőszerek közé tartozik, E 960-as számmal jelölik. A növény leveleinek 30-szor, kivonatának 250-300x nagyobb az édesítő ereje, mint a szacharóznak. Édes ízét szárítás, konzerválás és hosszú tárolás után sem veszíti el. A glükóz szintet nem növel, fogszuvasodást nem okoz. A napi maximálisan bevihető mennyiség 4 mg/ttkg. 

A stevia egy része változatlan formában kiürül, egy részét a bélflóra baktériumai lebontják; bomlástermékeinek egy része felszívódik a szervezetben. A fel nem szívódott stevia és a metabolitok egy része elsősorban széklettel, csekély mértékben vizelettel ürülnek ki.

Egy kutatás során a steviozid esetleges genotoxikus hatását vizsgálták. 104 hétig F-344 hím és nőstény patkánynak adagoltak különböző koncentrációjú steviozid port. Hisztopatológiailag egyik szövetben, vagy szervben sem volt jelentős a daganatos, vagy nem daganatos elváltozások kialakulása a kontroll csoporthoz képest. Arra a következtetésre jutottak, hogy steviozid a kísérlet eredményei alapján nem karcinogén hatású.

Mesterséges édesítőszerek

Szintetikus úton előállított szerves vegyületek. A vegyületek többsége nem, vagy nagyon minimális mennyiségben rendelkezik energiatartalommal. Közös jellemzőjük, hogy édesítőképességük többszöröse a szacharózénak, a vércukorszintet nem befolyásolják, fogszuvasodást nem okoznak. Előállításuk olcsóbb, mint a cukoré. Édesítőképességükben, megengedhető napi beviteli értékükben, és hőhatással szembeni ellenálló-képességükben különböznek egymástól. Az üdítőitalokban leggyakrabban használt enegiamentes, mesterséges édesítőszerek a szacharin, a szukralóz, a neoheszperidin DC, a ciklamát, az aceszulfám-K, és az aszpartám.

Szacharin E 945

1878-ban fedezték fel, ez az első kémiailag szintetizált édesítőszer. A szacharint az emberi szervezet nem tudja hasznosítani, ezért nem biztosít energiát. E 954 számmal jelölik, hazánkban ftálsavból állítják elő. A szacharóznál 300-500x édesebb, azonban fémes mellékízzel rendelkezik. 90%- a 24 órán belül emésztés nélkül vizelettel ürül. Maximális fogyasztható napi mennyiség (ADI) 5mg/ ttkg.

1977-ben felmerült ugyan, hogy hólyagrákot okozhat patkányoknál, amiért a kanadai kormány be is tiltotta, de 1995-ben az Európai Tudományos Élelmiszer Tanács (SCF) közzétette, hogy emberekre nem veszélyes, amit 1999-ben újabb komplex tudományos bizonyíték követett. A kanadai tilalmat 2014-ben oldották fel.

Szukralóz E 955

Kalóriamentes, 600x  édesebb a cukornál. Szacharózból nyerik  klórvegyületek segítségével, ezért „klórcukornak” is hívják. Nincs keserű mellékíze, így felhasználási köre igen széles. Mivel rendkívül édes, általában más édesítőkkel szokták keverni, amelyek nem feltétlenül kalóriamentesek, például dextrózzal vagy maltodextrinnel, hogy ne legyen annyira erőteljes.

A szukralóz javarészt nem szívódik fel a szervezetben. Mindössze 8-20%-a kerül be a véráramba, ahonnan változatlan formában távozik a vizelettel. Léteznek azonban mellékhatásai: migrént válthat ki. A napi ajánlott maximális bevitel (ADI) 15 mg/ttkg.

Neoheszperidin DC E 959

A neoheszperidin DC-t kémiai úton, a grapefruit héjában található nariginből nyerik. A neoheszperidin DC 400-600x jobban édesít, mint a szaharóz, bár édessége növekvő koncentrációnál csökken. Kis mennyiségben adagolva ízfokozó hatása van. A neoheszperidin DC késleltetve, de hosszú ideig hat, és mentolszerű utóíz kíséri. Általában más édesítőszerekkel együtt alkalmazzák. A neoheszperidin DC veszélytelen. A napi ajánlott maximális bevitel 5 mg/ttkg.

Ciklamát E 952

A ciklamát energiát nem adó édesítőszer, kémiai reakcióval ciklohexil-aminból és amidoszulfonsavból állítják elő. Édesítő ereje 30-40x nagyobb, mint a szacharózé. Íze jobban megközelíti a cukor ízét, mint a szacharin, mellékíze nincs, de nagy koncentrációban sós utóíze van. Az emberek < 5%-nál a gyomorban lévő baktériumok által ciklohexaminná alakul. Ez az átalakulás azonban csak a ciklamát rendszeres napi bevitele esetén jön létre: néhány nap kihagyás következtében minimálisra csökken a mikroflóra aktivitása.

Az 1960-as évek végén elvégzett állatkísérletben a nagy dózisban alkalmazott, 10:1 arányú ciklamát-szacharin kombináció húgyhólyagrákot okozott patkányokban, ezért a ciklamátot az Amerikai Egyesült Államokban és néhány más országban is betiltották. Az ezt követő időszakban elvégzett további állatkísérletek és epidemiológiai adatok azonban nem igazolták a ciklamát, illetve a ciklohexilamin rákkeltő hatását. A maximálisan megengedett napi beviteli mennyiség 11mg/ttkg. 

Aceszulfám-K E 950

Az aceszulfám-K energiát nem adó édesítőszer. A szacharóznál 150-200x édesebb. Az édesítőszer nem metabolizálódik, változatlan formában ürül ki a vizelettel, kis mennyiségben széklettel. Bár a legkorábbi vizsgálatok értékelése során a JECFA hiányosságokat tárt fel, a későbbi tesztek egyértelműen igazolták az édesítőszer ártalmatlanságát. Megengedett napi bevihető mennyisége 0-15 mg/ttkg.6.

Aszpartám E 951

Az aszpartámot az energiát nem adó édesítőszerek közé sorolják, rendelkezik ugyan energiatartalommal, de nagy édesítőképessége miatt kis mennyiségben alkalmazzák, ezért kalóriatartalma (4 kcal/g) elhanyagolható. 200x édesebb, mint a szacharóz. Mellékíze nincs, a mesterséges édesítőszerek közül az egyik legkedvezőbb. A keserű ízt kiemeli.

A szervezetben a fehérje-anyagcsere útján két fehérjealkotó aminosavra, aszparaginsavra (40%) és fenilalaninra (50%), valamint metanolra (10%) bomlik, így ugyan energia szabadul fel, de a bevitt kis mennyiség miatt elhanyagolható, akárcsak a keletkező metanol kockázata. A felszabaduló fenilalanin miatt fenilketonuriások nem fogyaszthatják az aszpartámmal édesített termékeket, amit a vonatkozó előírás szerint fel is kell tüntetni a címkén. A napi maximálisan bevihető mennyiség 40 mg/ttkg.5.

Hogyan hatnak az emberi szervezetre?

A legtöbb mesterséges édesítőszer emésztés nélkül áthalad az emésztőrendszeren, és változatlan formában távozik testünkből. Emiatt a tudósok már régóta azt gondolják, hogy nincs hatással a szervezetünkre.

A legfrissebb kutatások azonban kimutatták, hogy ezek a szerek mégiscsak okozhatnak egészségügyi problémákat, mégpedig azáltal, hogy megváltoztatják a bél baktériumflóráját. Állatkísérletekben ezt már, az aceszulfám-K, az aszpartám és a szaharin esetében ki is mutatták.

Az egyik kísérletben például szaharin hatására egerek bélflórájában csökkent néhány hasznos baktérium száma. Érdekes módon, ha cukros vizet itattak az egerekkel, akkor semmiféle változást nem tapasztaltak.
De embereken is kimutatták, hogy a cukormentes termékeket fogyasztó, de mesterséges édesítőszereket használó emberek baktériumflórája más mintázatú, mint azoké, akik ilyen szereket nem fogyasztanak.

De, hogy ezeket a változásokat a mesterséges édesítőszerek milyen mechanizmus által idézik elő, egyelőre nem tisztázott. Nagy egyéni különbségek lehetnek abban, hogy a mesterséges édesítők milyen mértékű változást idéznek elő a bélflórában. Az első humán vizsgálatokból ugyanis az derül ki, hogy nem mindenkinek változik meg a bélflórája és nem mindenki betegszik meg, aki mesterséges édesítőszereket tartalmazó, cukormentes ételeket és italokat fogyaszt.

Egy másik kutatás során hatféle édesítőszert (többek között aszpartámot, szukralózt és szacharint) próbáltak ki, és megvizsgáltak olyan sport-táplálékkiegészítőket is, melyek tartalmazzák ezek valamelyikét. Miután az E. coli hasznos törzseit ezekkel a mesterséges szerekkel bombázták, toxikus hatást figyeltek meg: az édesítőszerek a baktériumok számára igazi stresszorok voltak, gátolták szaporodásukat és megfelelő működésüket.

A kutatók úgy vélik, hogy már napi néhány cukormentes üdítő vagy kávé, esetleg más édesített élelmiszer befolyásolhatja a gyomor egészségét, sőt  megnehezíti a test számára a cukrok és a szénhidrátok lebontását. Persze ezek a kísérletek egyelőre nem a teljes emberi szervezetet, csupán az E. coli baktériumokat vizsgálták, mégis messzire vezethetnek az eredmények. A kutatók nem állítják, hogy mérgezőek ezek a vegyületek, viszont azt igen, hogy az emésztőrendszerünknek nem tesznek jót. 

A mesterséges édesítőszerek kapcsolatba hozhatók az elhízással és más betegségekkel

A mesterséges édesítőszereket gyakran ajánlják azoknak, akik fogyni szeretnének, holott ezek testsúlyra gyakorolt hatása az utóbbi időben kérdésessé vált. Vannak arra utaló jelek, hogy a mesterséges édesítőszereket fogyasztók jobban ki vannak téve az elhízás veszélyének. Nem beszélve más betegségekről, mint a stroke, a demencia és a 2-es típusú cukorbetegség.

Elhízás

Sok ember cukormentes szénsavas italt fogyaszt, mert kevesebb kalóriát biztosítanak, mint a cukorral édesített alternatívák. Az ezekben az italokban található mesterséges édesítőszerek ugyanakkor súlygyarapodást eredményezhetnek. A „Yale Journal of Biology and Medicine” -ben 2010 júniusában közzétett cikk szerint a természetes édesítőszerek fogyasztása aktiválja az agy jutalomközpontját, ám a mesterséges édesítőszerek nem aktiválják ezeket a folyamatokat teljes mértékben.

Ez elégedetlenséget okozhat, és megnövekedett étvágy alakul ki, még akkor is, ha már elegendő kalóriábevitel történt a nap folyamán. A mesterséges édesítők intenzív édes íze kiválthatja a cukros ételek iránti igényt, ami túlzott kalóriabevitelhez vezethet.3.

Nemrég ausztrál kutatók is az üdítőitalos vizsgálathoz hasonló következtetésre jutottak muslicákkal végzett vizsgálatukban. Azok a muslicák, amelyeket több mint öt napig mesterséges édesítőt tartalmazó, cukormentes táplálékkal etettek, 30 százalékkal több kalóriát fogyasztottak, mint azok, amelyek valódi cukorral édesített táplálékot kaptak.

„Megvizsgáltuk, miért esznek többet a muslicák, amikor már elegendő kalóriát vittek be, arra jutottunk, hogy ennek a mesterséges édesítőszernek a tartós fogyasztása megnöveli a tápértékkel bíró valódi cukor édes ízérzetét, ezért megnöveli az állatok késztetését a táplálkozásra” – magyarázta a kutatást vezető Greg Neely.4.

2-es típusú cukorbetegség

A mesterséges édesítőszerek fogyasztásának nincs közvetlen hatása a vércukorszintre, ezért biztonságos alternatívának tekintik a cukorbetegek számára, de időközben felmerült a gyanú, hogy a mesterséges édesítők növelhetik az inzulinrezisztenciát és a glükóz intoleranciát.

Kutatók egy csoportja rájött, hogy egerekben mesterséges édesítőszerek hatására glükóz intolerancia alakul ki, vagyis kevésbé stabilizálódott a vércukorszintjük cukorfogyasztás után.
Megfigyeléses vizsgálatok az embereknél is arra utalnak, hogy a mesterséges édesítőszerek gyakori és hosszú távú fogyasztása megnöveli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának a kockázatát.2.

Stroke

A Stroke című tudományos lapban nemrég közzétett tanulmány alapján a tudósok arról nyilatkoztak, hogy komoly egészségügyi kockázata lehet az ilyen cukormentes üdítők fogyasztásának. A szakemberek öt éven át több mint 80 ezer, 50-79 éves, posztmenopauzás önkéntes nő megfigyelését végezték el. Önkéntes alapon kellett nyilatkozniuk arról, hogy mennyi cukormentes italt fogyasztottak. A számok tükrében ez annyit tesz: azokhoz képest, akik nem fogyasztottak ilyesmit, a stroke kockázata 23, míg a szívrohamé 29 százalékkal magasabb. A halálozási arány pedig 16 százalékkal nőtt meg.1.

Fogyasszunk mesterséges édesítőket?

A mesterséges édesítőszerek rövidtávú használata nem ártalmas, viszont csökkenti a kalória bevitelt és védi a fogakat a szuvasodástól, különösen akkor, ha előtte valaki sok cukrot fogyasztott.
Azonban hosszú távú fogyasztásuk okozhat problémát,  ha valaki tart a glükóz intoleranciától, vagy fél, hogy a mesterséges édesítőszerek hosszú távon nem elég biztonságosak, akkor legjobb, ha elhagyja őket az étrendjéből, vagy áttér a természetes édesítők használatára. Fogyasszunk cukor és édesítőszer mentes italokat.  Pl. ízesített vizet, friss gyümölcslevet, zöldteát, lime tonikot.

Források

Bejelentkezés

Az alábbi elérhetőségek egyikén tudja velünk felvenni a kapcsolatot.